Holnap indulunk a táncos társaimmal Balatonföldvárra táborozni. Idén egy teljesen új tánciskolával megyünk együtt (sajnos/szerencsére?majd kiderül), ami számomra(is) nagyon szokatlan lesz. Persze hogy furcsa lesz, hiszen kb 7 éve megy a mi tánciskolánk táborozni, és eddig mindig egy másik egyesülettel mentünk, akik időközben nemcsak ismerőseink, hanem barátaink is lettek. A sors viszont most úgy hozta, hogy másokkal kell mennünk, amitől eléggé tartok. Nem is eléggé, hanem inkább nagyon. :) Biztos paranoiásnak fogtok most tartani, de a tánc egy olyan műfaj, ahol az önbizalomnak mindig jelen kell lennie. Ez pedig nálam nincs meg, hiányzik belőlem az a bizonyos "na, most jól odateszem, és megmutatom hogy ki vagyok" hozzáállás, és ez igencsak megmutatkozik a mozgásomon is. Ezen kívül pedig mindig attól félek, hogy vajon mások mit gondolnak rólam, vajon elég jól táncolok-e, vagy kibeszélnek a hátam mögött, és tök bénának tartanak. Azt hiszem, ha nem gondolnék ezekre, sokkal jobban menne az egész. Na, majd meglátjuk :) Csak ne kelljen szerepelnem, vagy bármi ilyesmi, mert el fogok ájulni xD Amúgy is, ma egész nap olyan hányingerem van, hogy azt nem kívánom senkinek sem. Ja, és durkkoljatok, hogy idén semmilyen sérülést ne szenvedjek, ugyanis tavaly mind a 2 bokám kiment (xD), és néha a térdem is feladja a szolgálatot. Ezen gondolatok rendezésén kívül ma csak pakoltam, meg bevásároltunk anyuval. Nem akart olyan...félig kész muffin tésztát(?) venni, ami segítségével kb 10 perc alatt kész lett volna az egész :( egyszer ettem olyan barátnőmnél, és tényleg tök finom *-* na, majd tábor után :) Pénteken jövök haza, úgyhogy addig próbáljátok meg kibírni nélkülem ezt a hetet. Remélem sikerülni fog, én drukkolok mindenesetre. :D Feltéve, ha ti is nekem, hogy túléljem a napi 5 óra(!!!!!) edzést, + a még egy óra reggeli tornát. OMG!

Goodbye ;D
Hédi