Welcome to my silly life!
Egy kis változtatással a tarsolyomban térek vissza a blogolás világába ^^ Remélem van olyan lény, aki ennek örül is...vagy legalábbis megjátsza hogy örül :D Még mindig ugyan az a furcsa, pesszimista, realista, önbizalomhiányos hangya vagyok, mint amilyen eddig voltam, úgyhogy...don't panic! Remélem akad majd olyan ember, aki olvasni is fogja az oldalamat, és nem csak reklámozni tér be. Az ő kedvükért nem akarom tovább húzni az üdvözlő sorokat, inkább belecsapok a lecsóba. Hasonlóképp, mi a mai villám, ami a lakásunktól kb pár utcával lejjebb csapott le. Ezzel nem is lett volna semmi bibi, csakhogy én itt magányosan, teljes nyugogalomban, amolyan amerikai 'hujj, de boldog a család' feelingben ültem le a székembe, és kapcsoltam be a laptopomat. Ami ez után következett, az kb 200-as pulzust vont maga után. Először csak láttam a villám hihetetlen fénylését, majd az ablakom, ami nem éppen kicsi(mondhatjuk baromi nagynak), a falak, és ez az elmondhatatlanul nagy méretű lakás (45m² xD) olyan szinten berezgett, hosszú másodpercekig mély hangokat árasztott magából, hogy azt hittem örökké itt maradok ebben a székben. :D Elég ijesztő volt, csak hogy enyhén fejezzem ki magam. Mai napom nem telt túl izgalmasan, csak pakoltam egy kicsit, apunak segítettem, meg tornáztam egy kicsit. Remélem holnap már jobb idő lesz, jövő héten meg pláne, ugyanis vasárnap utazunk Balatonföldvárra a táncosokkal, és azt hiszem egy fergeteges tábor elé nézünk...legalábbis remélem, kissé félek tőle. A félelmem azt hiszem nem alaptalan, ugyanis most először megyünk együtt ezzel a bizonyos hip-hop társulattal, és még nem ismerjük őket. Bízzunk benne hogy jófejek, és nem néznek majd le minket. :)
Mára ennyi, remélem holnap is lesz kedvem írni.

xoxo
Hédi